támogatások - gyes,gyed és társaik

Anyasági támogatás

T.29.§

1.     Az anyasági támogatásra jogosult a szülést követően:

a.     az a nő, aki terhessége alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén 1 alkalommal - terhesgondozáson részt vett,

b.     az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő 180 napon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték,

c.     a gyám, ha a gyermek a szülését követően 180 napon belül - jogerős határozat alapján - gondozásba került.

2.     Az anyasági támogatás az (1) bekezdés a.) pontja szerinti jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született.

T.30.§

Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.

T.31.§

Az anyasági támogatás - gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermek esetében 300%-ával.

T.32.§

Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt, a szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani.

T.33.§

1.     Nem jár anyasági támogatás, ha

a.     a szülők a gyermek születését megelőzően nyilatkozatban hozzájárultak a gyermek örökbefogadásához.

b.     A megszületett gyermek a gyámhatóság jogerős határozata alapján családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.

2.     Az anyasági támogatás - a szülést követő 180 napon belül benyújtott igény esetén - megilleti a jogosultat, ha

a.     a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulásról szóló nyilatkozatot visszavonták,

b.     a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodást megszüntetik, és a továbbiakban az anya gondoskodik a gyermek neveléséről.

Családi pótlék

T.6.§

1.     A gyermek nevelési, iskoláztatási költségeihez az állam havi rendszerességgel járó családi pótlékot nyújt.

2.     A családi pótlék a gyermek védelembe vétele esetén részben természetbeni formában is nyújtható.

3.     A családi pótlék természetben történő nyújtésérl a védelembe vételről határozatot hozó gyámhatóság dönt. Természetbeni formában a családi pótlék védelembe vett gyermek után járó összegének legfeljebb 50%-a nyújtható, legfeljebb egyéves - indokolt esetben ismételten elrendelhető - időtartamra.

T.7.§

1.     Családi pótlékra jogosult:

a.     a vér szerinti szülő, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermekét örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásokról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 72.§-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.

a.     a még tanköteles,

b.     a tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,

c.     az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai ( a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú, saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel,

b.     a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, amennyiben az aa.)-ac.) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll,

c.     Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel,

d.     A tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak,

e.     A gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben az ab.)-ac.) pontokban meghatározott feltételek valamelyike fennáll.

2.     A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 20. életévet. Ez alól kivételt képez az a sajátos nevelési igényű tanuló, aki az 1998. évi XXVI. Törvény alapján fogyatékossági támogatásra jogosult. Ebben az esetben a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a 23. életévét betölti.

3.     Az (1) bekezdés, valamint a 12.§, a 20.§ és a 23.§ alkalmazása szempontjából saját háztartásában nevelt gyermeknek kell tekinteni az a gyermeket (személyt) is,

a.) aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán, b.) akit 30 napot meg nem haladóan szociális intézményben helyeztek el, c.) aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában [Gyvt. 49-51.§] tartózkodik.

4.     Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77.§-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.

T.10.§

1.     Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg.

2.     Hatálytalan: 2002. XI. 8-ától.

3.     Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot - együttes nyilatkozatuk alapján - bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről - kérelemre - a gyámhatóság dönt.

Közoktatási intézmények:

Óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, kondunktív pedagógiai nevelési- oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

A családi pótlékra jogosult az igényelbíráló szervnek az alábbiak szerint írásban 15 napon belül köteles minden olyan tényt, adatot bejelenteni, amely az ellátásra való jogosultságot vagy annak összegszerűségét érinti, így különösen:

a.     a gyermekeknek az ellátásra jogosult háztartásából való kikerülését,

b.     a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,

c.     a gyermek tanulói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,

d.     a 18. éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,

e.     az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,

f.      az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését és időpontját,

g.     az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását.

A családi pótlékot visszamenőlegesen 2 hónapra lehet igényelni.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából - legalább egy, a családi pótlékra jogosító gyermek esetén azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket is figyelembe kell venni, aki után családi pótlék már nem jár, de az igénylő háztartásában él és

• közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű alapképzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
• Saját jogán jogosult ellátásra,
• Fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

R.8.§

1.     A Cst. 12.§-ának ab.) alpontja szerinti - családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében

a.     A kérelem benyújtásakor, továbbá

b.     az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására -

a.     tanulói jogviszony esetén - minden év szeptember 30.-áig

b.     hallgatói jogviszony esetén minden év október 15.-éig

igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.

2.     A Cst. 12.§ b.) pontja szerint (fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesül) kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.

3.     A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot igénylő kérésére - a szociális intézményvezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja.

R.13.§

1.     Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.

2.     Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.

R.10/A§

1.     A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés-büntetését tölti.

2.     Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti Igazgatóság az illetékes.

3.     A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság, a jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes Igazgatósággal közli.

T.14.§

1.     Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, úgy a reá tekintettel, illetve a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

2.     A családi pótlék szüneteltetése a 12.§ a) pontja szerinti számítást nem érinti.

Gyermekgondozási segély (GyES)

T.20.§

1.     Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a Cst.-törvény 7.§ (5) bekezdésében meghatározott esetben -, nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

a.     gyermek 2. életévének betöltéséig

b.     ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig,

c.     tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

2.     Amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy az első bekezdés alkalmazása során legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni.

T.21.§

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet

a.     a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,

b.     a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.

Gyermeknevelési támogatás (GyeT)

Főállású anya

T.23.§

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 2. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.

T.24.§

1.     A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik.

2.     Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.

Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)

T. 40.§

1.     Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

a.     a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy

b.     a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követen táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

2.     A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a.     a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,

b.     közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot.

c.     Rehabilitációs járadék folyósításának idejét.

3.     A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

4.     Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.

T.41.§

1.     Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

a.     a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapta,

b.     ha bármely jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat- ellenben munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

2.     Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.

T.42.§

1.     A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.

2.     A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48.§ (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.

3.     A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélynek naptári napi összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

4.     A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a kormány állapítja meg.

5.     A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha a jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Gyermekgondozási díj (GyeD)

T.42/A.§

1.     Gyermekgondozási díjra jogosult

a.     biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b.     a terhességi- gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi- gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi- gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli.

2.     A 39.§ (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a.) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell

a.     a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,

b.     azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,

c.     a gyámot.

3.     Hatálytalan 2001. január 1-jétől.

4.     A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

a.     a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi- gyermekágyi segély idejét,

b.     a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányi idejéből 180 napot.

T.42/B.§

1.     A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést egyéb esetben jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

2.     Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgongozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.

3.     Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.

T.42/C.§

Nem jár gyermekgondozási díj, ha

a.     a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenben munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevénységet személyesen folytatja,

b.     a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár a gyermekgondozási díj,

c.     a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresét ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4.§ (1) bek. i.) pont],

d.     a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,

e.     a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,

f.      a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti.

T.42/D.§

1.     A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

2.     A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.

3.     Hatálytalan 2010. május 1-jétől.

4.     48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15.-éig - hivatalból - felül kell vizsgálni, és a tárgy évre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

5.     Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

6.     Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.